A sötét előérzetektől a tudatos érzékenységig
A sötét előérzetektől a tudatos érzékenységig Baljós félelmek, üldözési mánia, babonásság, frontérzékenység, túlérzéke
A diagnózis neve: allergia

A diagnózis neve: allergia

Látszólag nem összefüggő betegségek széles skálája – beleértve az asztmát, a szénanáthát, az ekcémát és a csalánkiütést (urticaria) – mind az allergiának tulajdoníthatóak.

Ha valaki allergiás, a szervezete érzékeny – és ezért reagál – egy vagy több olyan növényi (pl. pollen) vagy állati anyagra, amelyeknek a legtöbb ember ki van téve a mindennapi életben. Azok a testidegen anyagok (antigének), amelyek a szervezetben allergiás reakciót váltanak ki, az allergének.

Ide tartoznak a virágporok, az állati szőr, a házi poratka, egyes ételek, amint a dió, bab, borsó, tej és tojás.

Pollenallergia esetén az allergén anyagok a következők lehetnek: fák, virágok, fűfélék, gyomnövények pollenjei valamint, parlagfű, üröm.

Gyakoribb keresztallergiák alakulhatnak ki a következőképpen:

diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag

fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, csilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, kömény, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregáno, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller, földimogyoró, dió

füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarin

latex: gesztenye, banán, spenót, avokádó, citrusfélék, kivi

nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, mandula, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva

parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka

Amikor az allergén bejut az allergiás beteg szervezetébe, az ellenanyagok – antigének semlegesítésére szolgáló fehérjék – termelésével védekezik. Az antigén és az ellenanyag között később a testen belül lejátszódó reakció az, amely a beteg allergiás tüneteiért felelős.

Hogyan jut be az ellenség?

Csak a testbe bejutott antigének hatnak. Vízben oldódnak, így a test minden olyan része sebezhető, amely nem vízzáró. A testet kívülről a víz számára átjárhatatlan bőr védi – itt tehát antigén nem jutnak át, hacsak nem áll fenn valamilyen más betegség, például bőrgyulladás, ami a bőr áteresztőképességét fokozza. A testnek azonban számos nyílása van, és ezeken bejutnak az antigének. A tüdő az antigének számára legkönnyebben legkönnyebben megközelíthető bejárat. A napi 10 m3-nyi levegővel növényi, állati részecskék kerülne a szervezetbe. Ez a nagy mennyiségű, antigénnel teli levegő a tüdők légzsákjainak felületén oszlik el, amely kitágult állapotban kb. egy futballpálya területének felel meg. Egyes antigének a beleken keresztül jutnak be a testbe ételeinkkel és italainkkal.

A test védekezése

A test rendelkezik védekező rendszerekkel, amelyek felveszik a harcot a károsodást okozó betolakodó baktériumokkal, vírusokkal. Az első védelmi vonal a globulinokat termelő sejtek a csontvelőben keletkeznek, válaszul az idegen anyag bejutására.

A tudósok ötféle osztályba sorolják a globulinokat; az amelyik az allergénekkel reagál és allergiát okoz, IgE-ként ismeretes. Azok az emberek, akikben sok IgE típusú ellenanyag termelődik, hajlamosabbak az allergiás reakciókra, mint azok, akikben kevés. Hólyagok jelennek meg rajtuk, és viszket a bőrük, amikor az orvos bőrpróbát végez rajtuk az allergiavizsgálatkor; valamint ekcéma is kifejlődhet náluk. Minél nagyobb az IgE mennyisége a vérben, annál nagyobb az ekcéma valószínűsége. Az ekcémás emberek bőre könnyebben átjárható az antigének számára, így az ellenanyagválasz tovább erősödik. A népesség jelentős hányada szenved ekcémában. A rendellenesség halmozódhat a családban. Leggyakoribb gyermekkorban, és ahogy a beteg felnő, súlyossága fokozatosan csökken.

forrás: http://drimmun.com

kép:allergia.network.hu