HA FÉL, JOBBAN FÁJ

Az emberek a legkülönfélébb módon reagálnak a fájdalomra. Sok tényező függvénye, hogy a külső vagy belső veszélyre figyelmeztető vészjelet hogyan dolgozzuk fel. Ilyen tényező például a pillanatnyi állapotunk és a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapasztalataink.

A fájdalomküszöb egyénenként változik

A hallás, a látás és a fájdalom érzékelése is az észlelés egyik formája. A fájdalomérzet olyan ingerek következménye lehet, mint például a hideg, meleg, sérülés vagy gyulladás. A fájdalomérző receptorok az idegeken és a gerincvelőn át egészen az agy részét képező talamuszig közvetítik az információt, ami innen az agykéregbe jut, és a fájdalom testi tünetként érzékelhetővé válik. Megkülönböztetünk hely szerint testfelszíni- és belső szervi fájdalmat, illetve fennállásának időtartama alapján akut és krónikus fájdalmat.

A fájdalom megélése tanult dolog

Vannak, akik érzékenyebbek a fájdalomra, mások kevésbé. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy bizonyos agyi régiók eltérő aktivitása miatt a fájdalom észlelés is különböző. A fájdalom objektíven nem mérhető, a fájdalom mértéke attól függ, hogy az adott illető hogyan éli azt meg. Stressz, félelem, kimerültség is fokozhatja vagy ki is válthatja a fájdalmat. A fájdalomra adott reakciót gyermekkorunkban tanuljuk meg. A szülői minta és a szülők reakciója a saját kisebb fájdalmaikra igen jelentős hatással van arra, hogy a későbbiekben a gyermek hogyan éli majd meg a saját fájdalmát.

Vannak, akik megrémülnek a fájdalomtól, mások dühösen reagálnak, megint mások megpróbálják elterelni gondolataikat. A gondolatelterelés sok esetben hasznos lehet, de ez nem jelent egyet a fájdalom figyelmen kívül hagyásával, a fájdalom ugyanis vészjel, komoly bajt jelezhet, amit mihamarabb orvosolni kell, a gondolatelterelés csak az orvosi terápia mellett válhat hasznára a páciensnek, például fogászati beavatkozások során, ebben segíthet a zenehallgatás vagy a szakorvosi hipnózis is.

Hogyan lehet kikapcsolni a fájdalmat orvosi beavatkozások előtt?

A komolyabb orvosi beavatkozások során alkalmazott altatásban a magasabb agyfunkciók némelyike, így például a fájdalomérzékelés kikapcsol. Helyi érzéstelenítés során bizonyos anyagok hatására a fájdalom ingere nem továbbítódik az idegeken keresztül a gerincvelőbe, nem jut el az agyba, így a fájdalmat a páciens nem érzékeli.

A nap folyamán is változik a fájdalomküszöb

A fájdalmat nem mindig ugyanúgy éljük meg. Mindenkinél más a napszaki ritmus. Ezt az egyedi biológiai ritmust a kronobiológia vizsgálja. A fájdalommal szembeni érzékenység egyénenként és időben egyazon embernél is változik. Például fogászati kezeléseknél igen hasznos dolog ezt figyelembe venni.

forrás: http://fajdalomportal.hu/

kép: hazipatika.com