Építő kommunikáció a mindennapokban

Minden kapcsolat alapja a kommunikáció – fogalmaztam meg a szakdolgozatom bevezetőjében, és egyre biztosabb vagyok ebben. Használtál már én-üzenetet? Hallottál már az aktív hallgatásról? Szoktál visszajelzést adni a barátaidnak? Nehéz dolog az eredményes kommunikáció, de adok pár ötletet, amelyekkel hatékonyabbá lehet tenni a beszélgetéseinket.

Egy érdekes történettel kezdem ezt a cikket, mely egy kommunikációs tréningen történt velem. Az oktató minden jelenlévő elé tett egy fehér papírt és arra kért minket, hogy rajzoljunk egy almát. Tíz perc múlva megszületett több mint egy tucat végeredmény: nagy és kicsi, piros és zöld, kukacos és ép alma, megrágcsált, és teljesen lerágott, félbe vágott alma, sőt volt, aki egy tál almát rajzolt! Mit jelent az, hogy minden ember mást rajzolt a lapra? Azt, hogy mindenki más – én úgy nevezem – „szótárral” rendelkezik. És gondoljunk csak bele, egy almáról beszélünk, és nem olyan fajsúlyos dologról, mint a szerelem, a kapcsolat, karrier vagy féltékenység.

Ezekből a félreértésekből alakulhatnak ki komoly viták, veszekedések, ezért érdemes a saját „szótárunkról” beszélni és figyelni, hogy mi és mit jelent a párunknak. Egy kapcsolat a nyitottságról szól, ami szorosan összefügg a kommunikációval. A kommunikációnak is van építő és leépítő formája. Egyetemi éveim alatt hallottam először az eredményre vezető kommunikációt elősegítő illetve különböző konfliktuskezelő technikáról, melyek számomra hasznosnak bizonyultak, ám hosszú időbe került mire én is elsajátítottam ezeket a módszereket.

Adok pár tippet, ami nekem eddig bevált!

Emberként fontos, hogy visszajelzést adjunk és kapjunk, legyen pozitív vagy negatív a visszajelzés. Ezeknek köszönhetően alakul ki bennünk a kép arról, hogy mit gondolnak rólunk, hogyan látnak minket mások. Leggyakrabban én-üzenetet érdemes használni, melynek a nyelvtanában rejlik a titka. Jobban hangzik, hogy „Jól esik nekem, hogy megcsináltad, amit kértem.„ vagy „Kellemetlen nekem, hogy mások előtt így beszélsz velem.” mint az te-üzenet: „Normális vagy, hogy így beszélsz velem mások előtt?” Ha az én-üzentet használjuk, nem minősítjük a másik embert, mert önmagunkról árulunk el érzelmet. (A te-üzenet a másik embert minősítő kijelentés, melyet szerencsésebb elkerülni.)

Gyakran találom magam olyan szituációban, ahol igazolódni látszik, hogy a férfiaknak külön „dobozaik” vannak a munkának, a családnak, a sportnak, a barátoknak és így tovább. A nőknek ezzel ellentétben egy nagy „dobozuk” van, ahol minden információt összegyűjtenek. Komoly tolerancia és erős kommunikációs érzék szükséges ahhoz, hogy ezt egy ellentétes nemű kapcsolat szereplőiként elfogadjuk. Sokszor általános dolgokat is érdemes megbeszélni az „alma” történethez hasonlóan.

Nem elég, ha valaki szeret beszélni, de meg kell tanulni hallgatni is. Aktív hallgatásnak más néven értő figyelemnek nevezik, ha valaki érdeklődően végighallgatja a másik fél történetét, közben kijelentő mondatban visszatükrözi, amit hall. Így elkerülhetőbbek a félreértések, és a jó megoldásra is rá tudjuk vezetni a partnerünket. Példa a hétköznapokból:

Viki: „A barátom 20 perc késéssel jelent meg a kávézóban, előtte se egy telefon, se egy SMS. Ez hihetetlen!”

Emese: „Dühös vagy rá, mert fel sem hívott, hogy késni fog.”

Ha ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nem adunk tanácsot, ezzel a saját megoldása felé veszi az utat a partnerünk. Ha következetesen be is tartja, amit ígér, akkor lehetne ez egy jó befejezés…

Viki: „Igen, dühös vagyok rá! Meg fogom mondani neki, hogy legközelebb 5 percet várok rá!

Ha értő figyelmet, vagy én-üzenetet alkalmazunk, az magában hordozza a kétirányú kommunikációt, mely a kapcsolatok elengedhetetlen része. A kétirányú kommunikáció számomra befogadást jelent, nyitottságot, mellyel a beszélgetőpartnerem felé fordulok és figyelek arra, amit mondani szeretne nekem. Az egyirányú kommunikáció kivételes esetekben hasznos, például egy krízishelyzetben!

Komoly beszélgetéseknek jó, ha megvan a maguk helye és ideje. Fontos, hogy akkor üljünk le beszélgetni valakivel, ha az időpont alkalmas mindkét félnek. Ha valaki siet, és kapkod, akkor nem tud rendesen figyelni a partnerére, ami még több feszültséget szül.

Fontos és pozitív dolog, hogy a kommunikáció fejleszthető! Az alábbi könyveket mindenképp ajánlom, szakdolgozatomnál hasznosnak bizonyultak, és nem mellesleg érdekes olvasmányok!

forrás: krediesz.blog.hu