ESG/EIS állapotfelmérés
ESG/EIS állapotfelmérés Mit üzen a testünk? A testünk mindig elárulja, hogy épp mire van legjobban szükségünk, csak meg kell érteni a különböző jelzéseit
Szorongásos zavarok

Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A lakosság kb. 20-23 %-át érinti az élete során. A betegek szorongásukat különböző szavakkal fejezhetik ki: aggodalmaskodást, idegességet, feszültséget, nyugtalanságot, alvászavart említenek. A szorongás – a szervrendszerek működését összehangoló vegetatív idegrendszer egyensúlyzavarából eredően – különböző testi tünetekben is megnyilvánulhat.

A betegek szívdobogásérzés, torokszorítás, gombócérzés, szájszárazság, izzadás, gyengeségérzés, gyakori vizelési inger, remegés, reszketés miatt fordulhatnak háziorvosukhoz. Természetesen ezeknek a szomatikus tüneteknek a szervi alapjait ki kell zárni, mielőtt a szorongásos zavar diagnózisát felállítanánk.

A háziorvoshoz forduló betegek között a két leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség (2,5-3 %) és a generalizált szorongás (3-4 %). A két kórkép tünetei között számos átfedés van.

Pánikzavar:

Jellemzői a visszatérő, hirtelen kialakuló, rövid lefolyású, de igen intenzív szorongásos rosszullétek (pánikrosszullétek), amelyek változatos testi tünetekkel járnak. A betegek gyakran attól félnek, hogy elveszítik a kontrollt, megőrülnek, elájulnak, infarktust kapnak stb., és igyekeznek mielőbb kikerülni az adott helyzetből. Ezért a pánikrosszullétek gyakrabban fordulnak elő zárt térben (tömegközlekedési eszközön, moziban, színházban, áruházban) illetve tömegben, ahonnan nehéz „elmenekülni”. A betegek nagy része már előre retteg, és igyekszik elkerülni ezeket a helyzeteket (nem száll fen autóbuszra, nem megy előadásokra, nem közlekedik egyedül), ilyenkor agorafóbiáról beszélünk.

Generalizált szorongás:

Szinte folyamatos aggodalmaskodást jelent a legkülönbözőbb dolgok miatt (pl. váratlan ,súlyos negatív események, betegségek, a hozzátartozók betegsége, de kisebb lehetséges problémák miatt is).  A túlzott félelmek és az állandósult szorongás miatt nagyon gyakoriak a társuló testi panaszok, vagy betegségek (magas vérnyomás, gyomorfekély stb.).

A leglényegesebb különbség a lefolyásban figyelhető meg: a pánikbetegség váratlanul jelentkezik, rövid lefolyású, de kifejezett tünetekkel járó szorongásos rohamokban nyilvánul meg, míg a generalizált szorongás alaptünete a folyamatos aggodalmaskodás, melyet különböző intenzitással, de állandó jelleggel kísérnek a szorongásos pszichés és testi tünetei.

Mindkét betegség kialakulásában szerepel játszik

- az öröklődési hajlam (a betegek közeli rokonságában gyakrabban fordul elő a szorongásos zavar)

- a neurobiológiai tényezők (a szerotonin, a noradrenalin és a GABA rendszer zavara)

- a pszichológiai tényezők (gyerekkori pszichotraumák, életesemények és/vagy aktuális konfliktusok)

A pánikbetegség és a generalizált szorongás közös jellemzői

- nőknél gyakoribbak

- általában 20-30. életév között kezdődnek

- kezelés nélkül tartós, krónikus lefolyásúak

A pánikbetegség és a generalizált szorongás lefolyása

A kezeletlen szorongás

- magas vérnyomáshoz

- nyombélfekélyhez

- depresszióhoz

- másodlagosan alkoholfüggőséghez vezethet

A szorongásos zavarok terápiája

Gyógyszeres kezelés

- Szorongásos zavarok esetén mind a rövid távú, mind a hosszú távú terápiára számos gyógyszer áll rendelkezésre. A hosszú távú terápia során az antidepresszívumok nyújtják a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést.

Pszichoterápiás módszerek

- Pszichoedukáció (információ átadás, légzéskontroll elsajátítása)

- Relaxációs terápia (autogén tréning, progresszív relaxáció)

- Kognitív pszichoterápia (a gondolkodás átstrukturálása, a katasztrofizáló érzések csökkentése)

Az optimális terápia a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazása

forrás: www.gaborbognar.hu