Gondolkodási-logikai hibáink változtatása

 Mindnyájunkkal előfordul,hogy túlreagálunk egy helyzetet,elhamarkodott,vagy esetleg téves következtetést vonunk le egy adott szituációból. Ilyenkor nem a tények, hanem azok értelmezése miatt érezzük rosszul magunkat. Ilyen esetben érdemes elgondolkozni azon, hogyan értelmezhetnénk máshogy a helyzetet, azaz próbáljunk alternatívákat keresni.

Vannak tipikus gondolkodási hibák, amit az emberek többsége elkövet. A spontán /automatikus/ negatív gondolatok –gondolkodási automatizmusok-konkrét életszituációkhoz, külső vagy belső eseményekhez, személyekhez kötődnek. Létrejöttüket az úgynevezett logikai vagy gondolkodási hibák teszik lehetővé, amelyeknek következtében az információfeldolgozás globális, árnyalatok nélküli, beszűkült, merev és sematikus lesz.

 Típusai:

1. Minden vagy semmi gondolkodás:

”Ha valami nem tökéletes,az értéktelen”-, ha valaminek kis hibája is van, azt az illető elutasítja. Az illető személy abszolút kategóriákban, végletekben gondolkodik, árnyalatok nélkül, mintegy a dolgokat fekete-fehérben látja.

 2. Túláltalánosítás:

Itt egyszeri eseményekből az illető általános szabályt alkot. Pl.:Rosszul sikerült egy vizsgám=ostoba vagyok, nem fogom befejezni a tanulmányaimat.

 3. Negatív szűrő:

Az illető személy egy negatív részlet alapján mindent negatívan minősít, mintha sötét szemüvegen át nézné a világot. pl.:”Senki sem ért meg.”

 4. A pozitívum diszkvalifikálása:

Semleges és pozitív dolgok negatívba fordítása jellemzi. Pl..”XY csak azért ragaszkodik hozzám, mert nem ismer” „Kollégám azért kedves hozzám, mert akar tőlem valamit”

 5. Korai, vagy önkényes következtetés:

A tények nem indokolják a negatív következtetést. Egyik formája a gondolatolvasás. pl.”társaságban valaki nem figyel rám:unalmas vagyok, senkit sem érdeklek. ” Másik formája a jövendőmondás. ”barátom nem hív vissza, mert nyilván nem érdeklem már, nem akar velem többet találkozni.”

 6. Magnifikáció és minimizáció:

mint egy binokuláris trükkel, saját hibák felnagyítódnak,: katasztrófa-gyártás jellemzi, míg a pozitív tulajdonságok lekicsinylődnek.

 7. Érzelmi logika:

Az érzések evidenciaértékűek, meghatározzák a valóságot, és a jövőt. Például”bűnösnek érzem magam, tehát rosszat tettem”, ”fáradtnak érzem magam, tehát nem vagyok képes semmire”.

 8. „Kell”- típusú állítások:

például valamit „meg kell tennem, nem tehetek másként”, vagy:másoknak adott helyzetben egy bizonyos módon kellene, vagy kell viselkedniük.

 9. Címkézés, téves címkézés:

a negatív önkép mozzanatainak névvel ellátása jellemzi. Például”ostoba vagyok, hülye vagyok”, stb. Vagy: saját vagy mások megítélésében az adott viselkedés minősítése helyett az egész személy minősítése történik pl. ”hibáztam”helyett „teljes csőd vagyok”, ”valaki másként viselkedett, mint szerettem volna, és ezzel megbántott” helyett „szemét ember”.

10. Perszonalizáció,megszemélyesítés: olyan dolgokat vesz magára a személy, melyek nem indokoltak, negatív eseményekért ok nélkül felelősnek érzi magát vagy egy negatív eseményt csak saját személye bevonásával képes megokolni: pl: ”XY azért ment el mellettem a tömegben köszönés nélkül, mert haragszik rám, valamivel megsértettem”.

 A perszonalizáció bűntudat vagy omnipotencia-érzés alapja lehet.

 Ha képesek vagyunk felismerni, hogy valamilyen gondolkodási hibát követtünk el, akkor jó eséllyel korrigálni tudjuk a hibát, azaz megfogalmazhatunk egy olyan állítást, ami pontosabban leírja a helyzetet. Melyek azok a szavak, amik felhívják a figyelmünket arra, hogy valamilyen tipikus gondolkodási hibát követünk el? Ilyenek pl. ”a soha, mindig, senki, mindenki, biztos” „Soha nem sikerül, senki sem szeret, minden hiába volt, mindig én járok rosszul, biztos ki fognak nevetni..”

 Ha felismerted a gondolkodási hibát, fogalmazz meg alternatív gondolatokat! „Mi mást gondolhatnék az adott helyzetben ?” „Hogyan lehet másként értelmezni az adott konkrét helyzetet? „Mi a legvalószínűbb,legreálisabb alternatíva?” Ismerjük fel, milyen gondolkodási torzítások jellemzőek ránk! 

forrás: www.gaborbognar.hu