Édesítőszer, egy újfajta betegségokozó
Édesítőszer, egy újfajta betegségokozó A mesterséges édesítőszer betegség mindenhol felüti fejét és végigsöpör a világon, Magyarországon is
Ásványi anyagok: A szilícium

Ásványi anyagok: A szilícium

A szilícium létfontosságú nyomelem, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt hatását a mai napig kutatják, főleg az immunológiában.

A Földön a második legelterjedtebb elem az oxigén után a szilícium. A természetben leginkább a vörös- és a lilahagymában fordul elő nagyobb, kimutatható mennyiségben. Érdekes, hogy a táplálékokkal kovasav formájában bejutó szilíciumot a szervezet képtelen feldolgozni, viszont ha metakovasav formájában jut be, akkor könnyedén felszívódik. A bór, a kálcium, a magnézium, a mangán, valamint a kálium jelenléte segíti a szervezet metakovasav felszívó képességét.

A legutóbbi kutatások megállapították, hogy a növényi eredetű táplálkozás több szilícium felvételére vezet, ellenben az állati eredetű, vegyes táplálkozással.

Az emberi szervezet nagyjából 1-1.5 grammnyi szilíciumot raktároz, amelyeknek a legnagyobb része a kötőszövetekben található meg.

A szilícium elengedhetetlen a kollagén és porcszintézishez, valamint a kötőszövet víz tartalmának megtartásához. Épp ezért a kozmetika ipar is szívesen használja szilikát formájában.

A szilíciumról még tudni érdemes, hogy szoros összefüggést mutat sejtlégzéssel, túladagolás esetén csökken a sejtlégzés intenzitása.

Fontos szerepet játszik továbbá a csont érésében, s amint a csontépülés befejeződik a szilícium koncentrációja is csökken helyileg. Amennyiben túladagolju a csontok ellenállása ugyancsak csökken.

Szívesen alkalmazzák még különböző bélpanaszok esetén is, mert megköti a bélcsatornákban a kórokozókat. Ugyanezen tulajdonsága miatt figyelt fel rá az immunológia is kimutatták, hogy a kolloidkristályok a felületükön megülő gyulladásfaktorokat megkötik.

A kutatók egyébként már a századfordulón rájöttek,hogy a szervezetben leginkább az ín- és kötőszövetben, a támasztószövetekben található meg nagy koncentrációban. Viszont esszenciális voltát csak jóval később, az 1970-es évek elején sikerült bizonyítani.

Forrás: www.vitalitas.hu, Nagy Szabolcs fordítása