Folyton tikkel és ráng a szemed? Mikor kell komolyan venned a bosszantó tünetet?
Folyton tikkel és ráng a szemed? Mikor kell komolyan venned a bosszantó tünetet? Apró kellemetlenség, vagy komoly betegség tünete a tikkelés? Szinte mindenki tapasztalja időnként azt
Túl sokat sem szabad szedni a D-vitaminból!

Túl sokat sem szabad szedni a D-vitaminból!

Bár az alacsony D-vitamin-szintet egyre több betegség kialakulásával hozzák összefüggésbe, egy új amerikai kutatás most arra hívja fel a figyelmet, hogy az ajánlott mennyiséget meghaladó dózis már nem feltétlenül jó. Mi az optimális D-vitamin-szint, és mennyit szedjünk a vitaminból ennek eléréséért?

Az utóbbi években megszaporodtak az alacsony D-vitamin-szint veszélyeit feltáró tudományos kutatások, és ezzel párhuzamosan egyre több szó esik a D-vitamin-pótlás szükségességéről. Nem meglepő, hiszen az eredményekből úgy tűnik, hogy a D-vitamin igazi "csodaszer": a csontrendszer egészségének fenntartásán kívül védelmet nyújthat a magas vérnyomástól az érelmeszesedésen át a cukorbetegség, sőt még egyes daganatok kialakulása ellen is.

Nem szabad azonban túlzásba sem esni a D-vitamin-pótlással kapcsolatban - figyelmeztet most egy új, a D-vitaminszint és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát vizsgáló kutatás. Az eredmények szerint egy bizonyos értéket meghaladó D-vitamin-szint ugyanis nem jár további pozitív hatással - olvasható az American Journal of Medicine cikkében. A tanulmányt készítő Johns Hopkins Egyetem orvosi karának szakemberei szerint a nagy dózisú D-vitaminkészítmények szedése egészséges embernél felesleges pénzkidobás, sőt akár problémát is okozhat. Hangsúlyozzák azonban, hogy bizonyos betegcsoportok - például az idősek, változókor után lévő nők, krónikus vesebetegségben szenvedők - számára a magas D-vitaminszint egyértelműen előnyökkel jár.

Ha megfelelő a D-vitamin-szint, felére csökken az infarktus kockázata

A Johns Hopkins Egyetem kutatói mostani vizsgálatukban egy korábbi átfogó népegészségügyi felmérés több mint 10 ezer résztvevőjének adatait tekintették át, és vetették össze a halálozási statisztikákkal. Az elsősorban szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálozások vizsgálatakor kiderült, hogy akiknél a vérben lévő, a D-vitamin jelenlétére utaló molekula (25(OH)D3 - 25-hydroxyvitamin D) szintje elérte a 21 nanogramm/milliliteres koncentrációt, azoknál feleakkora volt a kardiovaszkuláris eredetű halálozási kockázat, mint az ennél alacsonyabb D-vitamin-szinttel bíróknál. A 21 ng/ml fölötti érték azonban plusz jótékony hatással nem járt. (A ng/ml mértékegység elsősorban az Egyesült Államokban használatos, itthon nmol/literben adják meg a szérum D-vitamin szintjét; a kettő között 2,5-szeres szorzó van, vagyis a 20 ng/ml 50 nmol/liternek felel meg.)

Sőt, ugyanennek a kutatócsoportnak egy 2012. januári, az American Journal of Cardiology című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a D-vitamin előnyös hatása a szív- és érrendszerre 21 ng/ml feletti értéknél fokozatosan el is tűnik. E vizsgálat azt találta, hogy amennyiben magasabb a vérben a szérum 25(OH)D3 szintje a szükségesnek és elegendőnek tartott 21 ng/ml értéknél, megemelkedik például a gyulladásos betegségek jelenlétére utaló C-reaktív protein (CRP) szintje is. Ez hosszabb távon az erek elmeszesedését és a szívbetegségek kockázatának növekedését jelezheti. A kutatócsoport egy eddig még nem publikált felmérésében hasonló összefüggést állapított meg a szintén a szív-érrendszeri betegségek markereként számon tartott homocisztein koncentráció esetében is.

Mennyi az optimális D-vitamin-szint?

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi ajánlások szerint legalább 20 ng/ml 25(OH)D3 koncentráció szükséges a csontok és az általános egészségi állapot fenntartásához, ám még az 50 ng/ml érték is normálisnak tekinthető.

"Egyelőre nincs szakmai konszenzus az optimális szintet illetően. Ennek részben az az oka, hogy a hosszú időtávot felölelő, követéses vizsgálatok, amelyek célja ezen érték meghatározása, szerte a világban jelenleg folynak. Az eddigi eredmények szerint a szív- és érrendszer szempontjából optimálisabbnak tűnik a 20 ng/ml körüli érték, míg a reumatológiai betegségek szempontjából inkább a 30 ng/ml tűnik ideálisnak. Ezért is fontos, hogy a D-vitaminhiányban szenvedő számára orvos határozza meg a megfelelő dózist" - mondja dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika endokrinológusa.

Ha májustól szeptemberig naponta 15-20 percet a napon tartózkodunk rövidujjú felsőben, lábszárat szabadon hagyó nadrágban, szoknyában, illetve nap éri az arcunkat, akkor már fedeztük a napi szükségletünket a vitaminból. Ha azonban valakinek a bőre nem bírja a napot, vagy például idős, nehezen mozog, és nem jut ki minden nap a szabadba, nyáron is ajánlott D-vitamin-készítményt szedni. Egészséges ember számára a napi ajánlott dózis szeptembertől áprilisig napi 1000-2000 Nemzetközi Egység, D-vitamin-tabletta formájában.

Azt, hogy megfelelő-e D-vitamin-szintünk, laboratóriumi vizsgálattal vérből lehet megállapítani. Amennyiben valaki egészséges, a vizsgálatot az OEP nem támogatja, de magánlaborokban 7-8 ezer forintért bárki kérheti. Számos betegség esetén azonban a kezelőorvos térítésmentesen kérheti a laborvizsgálatot: ilyen betegség például a krónikus veseelégtelenség, a különböző felszívódási zavarok, a bélrendszeri gyulladások, a súlyos szív- és érrendszeri panaszok, a hormonális eltérések, egyes idegrndszeri betegségek (például sclerosis multiplex), illetve a csontok egészségével kapcsolatos panaszok.

Forrás: www.origo.hu