A kevéssé ismert káposzta

Kevesen gondolnak bele, hogy 100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban vagy narancsban, és ez egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi. Forraláskor azonban a zöldség C-vitamintartalmának több mint a felét elveszítheti, ezért fogyasszunk belőle minél többet nyersen, salátába keverve.

A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, jó E-vitamin, vas, kalcium- és káliumforrások, de tartalmaznak béta-karotint, rostanyagot, folsavat, is. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik. A káposztában található kálium jó a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges. A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok. szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatású, és enyhíti a torokfájást.

A káposzta magas rostanyagtartalma serkenti az emésztést, tisztítja a szervezetet és javítja az ellenálló képességet. Fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek hasznos táplálék, de tisztító hatása miatt rendszeres fogyasztása segít a reumás és a köszvényes betegeken, valamint bőrbetegségek esetén is kedvező hatású (belsőleg tisztít).

A savanyú káposztában lévő mikroorganizmusok egyrészt B- és K-vitamint termelnek, másrészt elősegítik a belekben a hasznos baktériumok elszaporodását. A K-vitamin fontos szerepet játszik a sebek gyógyulásában, és a savanyú káposzta egy adagja fedezi a napi szükségletünket. A savanyú káposzta levéből készített ital növeli az étvágyat, serkenti a fehérjeanyagcserét, ugyanakkor enyhe hashajtó hatása miatt tisztítja a gyomrot és a beleket.

Gyulladásos fogínyre jótékony hatással bír. A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre használják, valamint a növény összetört vagy savanyított leveleit enyhe bőrgyulladások, bőrsérülések kezelésére ajánlották.

Forrás: www.hajraegeszseg.hu

Fotó: sxc.hu