Káros anyagok a kozmetikumokban
Hiába vigyázunk, környezetünkbõl elkerülhetetlenül sok vegyszer jut testünkbe a levegõvel, vízzel, élelmiszerrel. Miért kenünk magunkra még káros anyagokat is? A kozmetikumokba kétféleképpen kerülhetnek káros anyagok:
• kísérõ szennyezõként (a gyártók errõl gyakran nem is tudnak);
• recept szerint (a gyártók ezt tagadják, vagy vállalják a kockázatot).
Az elsõ probléma a gyenge minõségû alapanyagok fölhasználásából, a nagyobb nyereségvágyból vagy egyszerûen a piacon maradás kényszerébõl adódik. Különösen az olcsó készítmények gyanúsak.
Ma már sokféle hatékony eljárás áll az ipar rendelkezésére, hogy olcsó, értéktelen anyagokat (hulladékot) átdolgozzon és piacképessé tegyen. Németországban évekkel ezelõtt az a hír terjedt el, hogy egy cég a gyorsétkezdék hulladékolajait szagtalanítja, színteleníti, és krém-alapanyagként adja el (olajszõkítés). Ez a gyanú ma is fönnáll, hiszen gondoljuk csak végig, több ezer kilónyi gyártásmennyiségnél akkor is óriási a haszon, ha csak néhány százaléknyi eredeti növényolajat helyettesítenek használt olajjal!
A legfõbb probléma a kozmetikumoknál, hogy egyes összetevõik allergiát okozhatnak. Ezek az anyagok fõképp az illatszerek és a festékek, de a tartósítók és a fémnyomok is lehetnek allergének. Az allergiás esetek száma egyre nõ. Az utóbbi tíz évben az illatszer-allergiások száma megkétszerezõdött. A hazai helyzetrõl Nékám Kristóf professzorral beszélgettünk (ORFI Immunológiai Osztály). Az ország lakosságának körülbelül egyharmada allergiás (10-16 százalék rinitiszes, orr-nyálkahártya irritáció, 12-15 százalék bõrelváltozásos, 2 százalék ételallergiás, 2-3 százalék asztmás). Az allergiák felétharmadát idehaza három vegyületcsoport okozza:
1. parabének (tartósítók),
2. perubalzsam-félék,
3. fahéjsav-származékok
(a két utóbbi csoport illatszereket jelent).
Néhány éve az illatszerek egy új csoportja, a szintetikus mósusz vegyületek, a kozmetikumok, mosószerek illatosítói kerültek gyanúba. Nehezen bomló vegyületek, a szennyvízzel a folyókon át, a halak és a madarak közvetítésével bekerülhetnek a táplálékkáncba, és így a környezetbe került vegyszerek az embert is elérik. Az Európai Unióban ezért már több mosóporból kivonták õket, és az egyik mósusz vegyületet be is tiltották.
A másik problémás vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU-szabályozás szerint csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Egyes konzerváló szereknél még a rákkeltés gyanúja is fönnáll (Bronopol, Bronidox). A berlini Bundesgesundheitsamt (Szövetségi Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminra és más szekunder aminokra (kozmetikai segédanyagok), amelyek szintén rákot okozhatnak. (13) Egyes antioxidánsok és komplexképzõk (EDTA) is megterhelõk a bõrre. Ezzel szemben a natúrkozmetikában alkalmazott tokoferol (E-vitamin) teljesen problémamentes. Tehát létezik ártalmatlan tartósítószer, de ha – házi készítésnél – a vízmentes zsírfázist tároljuk, ami kevésbé romlékony, akkor egyáltalán nincs szükségünk tartósítóra. Elég, ha a zsírfázis egy részéből keverünk friss krémet, mindig annyit, amennyit egy hét alatt elhasználunk (lásd a mellékletben). Felmerült a gyanú, hogy egyes festékek szintén rákkeltők lehetnek (tartrazin, magenta, rodamin B), más fajták irritálhatják a bõrt vagy allergiát okozhatnak. A hajfestékek könnyen fölszívódnak a fejbőrön át a testbe, így fordult elõ az a furcsa eset Németországban, hogy egy hölgy vizelete a hajfestés után, kis idõre feketére változott. (14) Nem ártalmatlanok az úgynevezett oxidációs festékek sem. Ezek két komponensűek, melyek közül két anyag allergiaés rákkeltõ-gyanús: a para-fenilén-diamin és a paratoluilén-
diamin. A hajukat festõ nõk között több a hólyagrák – tették közzé a hírt Angliában 2001 nyarán. Aki föltétlen festeni óhajtja a haját, használjon ártalmatlan növényi festékeket (például hennát). Probléma van még az oldószermaradványokkal is. A dioxán rákkeltõ oldószer, mely a tenzidek gyártásakor kerülhet a hajsamponokba. A rovarirtószermaradványok is gondot okoznak. A lanolin (gyapjúzsír), ha a juhokat Lindannal kezelték, szerves klórvegyületek maradványait tartalmazhatja, így ezek bejutnak a lanolinos popsikenõcsökbe is. Évekkel ezelõtt Frankfurtban például 13 vizsgált babakrém közül 12-ben találtak lindant és dieldrint olyan mennyiségben, amennyi az anyatejben egy nap alatt gyûlik össze.
forrás: http://organicmission.lapunk.hu/
kép: www.tudatosvasarlo.hu
